TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Témák listája

4G hálózat fölötti IoT kommunikáció vizsgálata
A feltörekvő NB-IoT és a Cat-M1 mellett a hagyományos LTE adatcsomagokkal is akarhatnak felhasználók IoT alkalmazásokat üzemeltetni. Mind a hálózati operátornak, mind a felhasználóknak hasznos információ lehet, ha kivizsgáljuk, hogy a különféle, az IoT alkalmazások használatát támogató protokollok (pl. UDP/CoAP, TCP/MQTT, TCP/HTTPS) hogyan teljesítenek a különféle hálózati beállítások mellett. A témára jelentkező hallgatók feladata - az 4G feletti adatátviteli lehetőségek különbségeinek megismerése, - a témakört érintő protokollok megismerése, - 4G modemet használó alkalmazások beüzemelése, célzott konfigurációja, - szerver oldali alkalmazások beüzemelése, célzott konfigurációja, - maghálózati berendezések megismerése, konfigurációja, - adatátviteli tesztkörnyezet kialakítása, - összehasonlító mérések végzése és kiértékelése. A feladat amellett, hogy a 4G rendszerek, illetve a teljes IoT-infrastruktúra megismerésében és értő használatában segíti a témára jelentkező hallgatókat, konkrét szolgáltatói környezetben történő mérnöki feladatvégzésben is gyakorlatot ad.
Témavezető: Dr. Varga Pál
5G hálózat szimulációs vizsgálata
Az 5G technológia kereskedelmi bevezetése 2020-ra várható. Az új generációs mobilhálózat nem a 4G inkrementális fejlesztése lesz, számos jelentõs újítást fog tartalmazni. Az 5G hálózatokkal szemben támasztott központi elvárások az alacsony késleltetés, és a nagy (több Gbps) adatátviteli sebesség. Ennek érdekében a használt rádiós technológiák is jelentõsen megváltoznak: Massive MIMO, antennanyaláb-követés, milliméter hullámhosszúságú sávok. Ezeknek az újításoknak a felsõbb rétegek (például a transzport réteg) mûködésére gyakorolt hatása még kevéssé ismert, a kutatásuk jelenleg is intenzíven folyik. A témát választó hallgató a félév során megismerkedik egy, az ns-3 szimulátorhoz írt modullal, mely lehetõvé teszi 5G hálózatok szimulációját az új rádiós technológiákkal. A téma folytatása több féléven keresztül, BSc/MSc szakdolgozat, TDK és PhD képzés keretében is támogatott.
Témavezető: Dr. Molnár Sándor
5G rendszerek dinamikus erõforrás menedzsmentje
Az 5G mobil hálózatok alapvetõen virtualizált rendszerek lesznek, melyek hatékonyságának biztosításához dinamikus erõforráskezeléssel is szükséges. Az ipari partnerrel közösen egy mikroszolgáltatások (microservices) elve mentén kialakított erõforrás menedzselõ rendszer kialakításán dolgozunk. A félév során az erõforrás kezelés modelljének, az ütemezõ algoritmus részleteinek kidolgozásán dolgozunk. A hallgató feladata bekapcsolódni ebbe a munkába és segíteni a kidolgozott módszer validálásában. A téma hosszabb kifutású, ipari vagy tudományos irányban is tovább lehet lépni. Amennyiben érdekel a téma, kérlek keress meg, hogy részletesebben bemuthassuk a feladatot.
Témavezető: Dr. Simon Csaba
5G rendszerek dinamikus erõforrás kezelése
Az 5G mobil hálózatok alapvetõen virtualizált rendszerek lesznek, melyek hatékonyságának biztosításához dinamikus erõforráskezeléssel is szükséges. Az ipari partnerrel közösen egy mikroszolgáltatások (microservices) elve mentén kialakított erõforrás menedzselõ rendszer kialakításán dolgozunk. A félév során az erõforrás kezelés modelljének, az ütemezõ algoritmus részleteinek kidolgozásán dolgozunk. A hallgató feladata bekapcsolódni ebbe a munkába és segíteni a kidolgozott módszer validálásában. A téma hosszabb kifutású, ipari vagy tudományos irányban is tovább lehet lépni. Amennyiben érdekel a téma, kérlek keress meg, hogy részletesebben bemuthassuk a feladatot.
Témavezető: Dr. Simon Csaba
A hivatalos tanszéki témák listája nem itt van
Hanem itt: http://iw.tmit.bme.hu/education/tematic/studenttopics Ha tetszik azok közül valamelyik, a téma konzulensének ebben a többé-kevésbé kísérleti rendszerben kell ismételten kiíratni a témát.
A hálózat megbízhatósága természeti katasztrófák esetén
Napjainkban az egyre szélsőségesebb időjárás és egyre gyakoribb természeti katasztrófák miatt a telekommunikációs hálózatok (kritikus infrastruktúráról lévén szó) megbízhatósága és védelme természeti csapások esetén központi témává vált. A labor célja, hogy a hallgató megismerkedjen az ehhez köthető legfontosabb hálózat-megbízhatósági problémákkal és megoldásokkal. Ezután a hallgató testreszabott feladatot kap (kutatói vagy fejlesztői munka), amelyet akár több féléven át folytathat.
Témavezető: Pašić Alija
Android mobilalkalmazás készítése mûtét közbeni hangremegés mérésére
A Parkinson-kórban vagy esszenciális tremorban szenvedõ betegeknek lehetõsége van agyi implantátum beültetésével a tüneteiket mérsékelni, megszüntetni. A téma során elkészített mobilalkalmazás lehetõséget nyújt az orvosoknak, hogy a mûtét közben mérjék a páciens hangremegését, ezáltal az implantátum pontosabb kalibrációja válik lehetõvé. A téma során a feladat egy olyan mobilalkalmazás fejlesztése, amely a telefon által rögzített beszédben számszerûleg méri a hangremegést. A feladat során a János-kórház Neurológiai osztályával mûködünk együtt. A hallgatónak meg kell írnia egy hangrögzítõ alkalmazást Androidra, illetve implementálnia kell egy hangremegést mérõ eljárást. A témára olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akiknek van tapasztalatuk Android alkalmazás fejlesztésben. A jelentkezni kívánt hallgatók a sztaho@tmit.bme.hu (Sztahó Dávid) email címen érdeklõdhetnek.
Témavezető: Dr. Sztahó Dávid
Autók (Univerzális) Digitális Ikerpárja
A digitális iker koncepció lényege, hogy a fizikai rendszer modelljét a kibertérben is karban tartjuk: szenzorok adataival szinkronizáljuk az ikerpár állapotát, és lehetőség van fizikai beavatkozók vezérlésére is a kiber-modell alapján. Az autók jelenleg is sokféle adatot gyűjtenek működési állapotukról, ezek egy része megjelenik a felhasználó által is elérhető CAN-buszon. Az autó környezetéről, haladásának viszonyairól további adatok gyűjthetők egyedi szenzorokkal, és adhatóak tovább a digitális iker kibertérbeli modellje felé. A kibertérbeli modell más források adatainak köszönhetően is frissítheti az állapotváltozóit - például a környéken, vagy az útvonal mentén elhelyezkedő közlekedési lámpák időzítései, a töltőállomások foglaltsága és árai, kiemelt (VIP) járművek haladási információi, a sofőr naptára, stb. Ezen összetett információhalmazból a kibertérbeli ikerpár adhat javaslatot (esetleg hozhat döntést) a fizikai ikerpár működésére vonatkozóan. A távoli, nagy feldolgozási képességű és nagy tudásbázisú ikerpár azonban a kommunikációs csatornák és a számítási algoritmusok késleltetései miatt csak korlátozott alkalmazási térben működnek jól - egyelőre kizárandóak például a kis reakcióidejű biztonságtechnikai alkalmazásuk. Egy érdekes esettanulmány, ha az autókat egy nagy rendszer (pl. egy város) dinamikusan mozgó elemeiként vizsgáljuk, és a rendszer erőforrásainak elosztására adunk javaslatot. - Az erőforrások: parkolók, elektromos autó-töltő állomások, útszakaszok használata, stb. - A kiberfizikai modellbe érkező inputok: az egyes autók jelenlegi helyzete és végcélja, az autók jellegzetes napirendje (tegnap, egy hete, egy éve ugyanekkor), az autó üzemanyag-ellátottsága, a VIP járművek haladási útvonala, helyi útviszonyok (nedves aszfalt, szél, jég), stb. - A kiberfizikai modell javaslatai az ikerpárnak: "most érdemes beiktatni egy üzemanyag töltést itt-és itt ennyiért", "most érdemes 10 perccel korábban indulni a szokásosnál", "arra érdemes menni, mert parkolással és gyaloglással együtt ez az optimális", stb. Konkrét demonstráció: egy terepasztalon több kereszteződésen keresztül haladnak autók; ezek haladási információjukat (pozíció, sebesség, cél) és más információkat is közvetítenek a kibertérbei ikerpárnak. Három kereszteződéssel előttünk egy mentőautó áthaladása várható, ezért nem érdemes rástartolni a zöldhullámra; épphogy csökkenteni érdemes a sebességet. A témában felmerülő és megoldandó feladatok: - Milyen (más) esetekre alkalmazható jól ez a digitális ikerpár koncepció, a késleltetések kényszerű figyelembe vételével? - Milyen adatok, hogyan nyerhetők ki a CAN-buszról? Milyen más szenzorokat érdemes beépíteni? - Mikrokontroller-alapú adatgyűjtés- és aggregáció. - 4G / 5G kommunikáció az autó szenzoros központjától a "felhőig". - Egyéb adatforrások adataiak bejuttatása a "felhőbe". - Gráfelméleti feladatok megoldása a felhőben. - Többparaméteres optimalizációs feladatok megoldása a "felhőben". (pl. Kinek, mikor, hol érdemes "tankolnia"?) - A nagyszámú autó használati adatainak információi alapján rutinszerű viselkedések azonosítása, kilógó adatok azonosítása, optimális "nagyvárosi viselkedés" keresése a szokások alapján, - Vezérlő információk visszajuttatása a "felhőből" a fizikai autóig. - Az autó aláveti magát a javaslatnak. (A vezérlés fizikailag hogyan valósul meg különböző szintű "önvezető" járműveknél?) - Térkép-alkalmazás API integrációja. - Elektromos töltőhálózat foglaltság-kezelése. - V2V kommunikáció, információ-megosztás. - Döntés-támogatási algoritmusok kialakítása.
Témavezető: Dr. Varga Pál
Belsõ Helymeghatározás Bluetooth Beacon techonológiával
A helymeghatározás életünknek mindennapi részévé vált. A mûholdak, celluralis hálozatok és a wifinek köszönhetõen egyre pontosabban tudják meghatározni mobil eszközeink a tartozkodási helyüket kültérben. A beltéri poziciónálásnál viszont még gyerekcipõben jár. Erre mgoldás lehet a Beacon technológia, amely Bluetooth alacsony frekvencian küld jelet egy területen belül. A jelerõség alapján meter pontossaggal kaphatjuk meg a helyünket. Az önálló laboratórium keretein belül lehetõség nyílik ezeket az eszközöket kipróbálni, méréseket végezni, pontosságukat tovább javítani.
Témavezető: Dr. Tapolcai János
Blockchain alkalmazása távközlési célú kutatásokban
A blockchain technológia számos informatikai területen nyert alkalmazást az elmúlt években. Ezek közül a szigorúan távközlési célú területek sem jelentenek kivételt. Az önálló labor célja megismerkedni a blockchain technológiával, majd egy olyan távközlési rendszert/jelenséget veszünk górcsõ alá, mely hasznosítja (vagy melyet befolyásol) a blockchain technológia, és ezzel kapcsolatos kutatási kérédéseket fogalmazunk meg és feladatokat végzünk el.
Témavezető: Dr. Tapolcai János