TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Villamosmérnöki és Informatikai Kar

  • A laborfeladat során új útvonalválasztási algoritmusokon törjük a fejünket. Az elérendõ célok a kis számítási komplexitás, alcsony memória igény, ill. az ezen elvárások tekintetében esetlegesen elosztottan megvalósítható mûködés. A feladat jelentõs részben gráfelméleti alapismeretre épít. Csak akkor gyere ha szeretesz ilyen jellegû kérdésekkel foglalkozni!
    Témavezető: Dr. Heszberger Zalán Tamás
  • Kedvezõ tulajdonságaiknak köszönhetõen a lágy-számítási módszereken alapuló intelligens mûszaki alkalmazások köre folyamatosan bõvül a nagybonyolultságú, szuboptimális megoldásokat elfogadó problématerületeken. Ennek következményeként a fuzzy szabálybázis alapú tanuló és következtetõ rendszerek, mint intelligens rendszerkomponensek felhasználása is nõ. Azonban ezek elmélete, valamint mûszaki alkalmazási gyakorlata még számos megoldatlan kérdést tartalmaz, ezért az ilyen technikákat integráló rendszerek elméletének, valamint gyakorlati felhasználhatóságának kutatása nyilvánvalóan fontos és aktuális feladatnak minõsül. Tanuló és következtetõ rendszerekrõl lévén szó, minõsíteni, értékelni õket alapvetõ tulajdonságaik segítségével lehet: a tanulás és a tanulást követõen a megtanult szabályok alapján történõ következtetés idõ- és tárkomplexitása, valamint a tanulás pontossága, illetve hibája. Bizonyos architektúra-kialakítási megkötéseket szem elõtt tartva nagy elõnye a fuzzy rendszereknek más tanuló, illetve modellalkotó architektúrákhoz viszonyítva a közvetlenül interpretálható formában jelenlévõ tudás, ami egyszerû kooperatív problémamegoldást tesz lehetõvé laikus felhasználók bevonása mellet is. Lehetõség van a döntõen elméleti és a döntõen alkalmazott kutatás választására. Sikeres elõrehaladás esetén lehetõség van hazai vállalatokkal közös kutatási projektekbe történõ bekapcsolódásra (a távközlés és informatika terén), valamint külföldi kutatási projektekben való aktív részvételre. Kutatási feladatok: különbözõ architektúrális felépítésû fuzzy szabályalapú tanuló rendszerek tulajdonságainak feltárása formális, vagy empirikus módszerekkel, illetve e tulajdonságok továbbfejlesztése.
    Témavezető: Dr. Kóczy László Tamás
  • A labor célja, hogy a hallgató megismerkedjen a legfontosabb hálózat-megbízhatósági problémákkal és megoldásokkal, majd ezután Mininet segítségével implementáljon létezõ, vagy maga által továbbfejlesztett módszereket. Természetesen minden hallgató testreszabott feladatot kap, amelyet akár több féléven át folytathat
    Témavezető: Pašić Alija
  • Az Interneten használt kliens oldali technológiák lehetõségei az utóbbi években eddig soha nem látott sebességgel fejlõdnek. A HTML5 szabvány segítségével komplex adatok vizualizációja is lehetséges, a dinamikus, interaktív tartalom a felhasználó számára szûrhetõvé, módosíthatóvá, illetve bejárhatóvá válik és komponensekben gazdag üzleti riportok széles skálájának elõállítását teszi lehetõvé. A hallgató feladata a félév során egy dinamikusan változó vagy valós idõben frissülõ adatforrás vizualizációjának megvalósítása webes környezetben.
    Témavezető: Paróczi Zsombor
  • A mobiltelefonok helyzetének követése bevett gyakorlat az okostelefonok megjelenése óta. Az okostelefon-platform szolgáltatók általában összegyûjtik a GPS, WiFi és mobil cella adatokat erre a célra, és jövedelmezõ analitikus szolgáltatásokat építenek rájuk. Manapság a hangsúly tolódik a finom felbontású, beltéri helymeghatározás felé, amely új adatbányászati esetek születéséhez vezet. A feladat az, hogy a meglévõ adatokat a hallgató kezelje és elemezze, big data technikák és módszerek használatával (Hadoop, Spark). Az elemzés célja a nagy adathalmaz tudományos (mobilitás modellje, erõforrás-allokáció) és üzleti (helyfüggõ szolgáltatások üzleti modell) célokra történõ felhasználása.
    Témavezető: Toka László

TIPPEK AZ ÖNÁLLÓ LABOR (ÉS SZAKDOLGOZAT, DIPLOMATERVEZÉS) TANTÁRGYAKHOZ

A lényege: A hallgató az év elején választ egy témát és vele egy egyéni konzulenst. Év közben egyéni munkarendben dolgozik (esetleg több labortárssal közösen), majd az év végén a tárgyfelelősnek írásban(elektronikusan beadva) és szóban (vetített képekkel) beszámol. (Vesd össze az ún. "szakirány labor" fogalmával: adott időpontban bemégy a laborba, ahol adott mérési utasítás alapján kell egy adott feladot "lemérned").

A tanszéken a témalabor tevékenység többféle tárgy keretében zajlik a résztvevők hallgatók szakjának (vill, infó), képzésének (BSc, MSc, ötéves), évfolyamának és szakirányának/ágazatának függvényében. A különféle tárgyak történeti és egyéb okokból más-más nevet viselnek, formailag más és más tárgyadatlapot, tárgykövetelményt tartalmaznak, történeti és terhelés megosztási okokból részben más és más a tárgyfelelős oktatójuk, de ettől függetlenül a tárgyak tematikája, követelmény rendszere harmonizált, lényegileg azonos.

A témalabor tárgyak tematikai célja a mérnöki életben szokásos tipikus feladatok (lehetőleg az összes!) gyakorlása:

  • A feladat specifikációjának részletes megértése, kidolgozása
  • A szakmában, vagy a szakirodalomban az adott feladattípusra esetlegesen ismert megoldási lehetőségek felkutatása, bemutatása, elemzése.
  • Az előző pont alapján a megoldás megtervezése, ideértve a helyes megvalósítás ellenőrzésének módját is (teszt tervek)
  • A megoldás megvalósítása, elkészítése
  • A megoldás ellenőrzése, értékelő elemzése

A fenti séma nagyon sokféle feladatra alkalmazható, legyen az hardver, vagy szoftver.

MITŐL ÖNÁLLÓ A TÉMALABOR/ÖNÁLLÓLABOR?

Ha a konzulens ezt lehetővé teszi, akkor lehet csapatban dolgozni, de néhány dologra oda kell figyelni: A témalabor tárgyak tematikai célja a mérnöki életben szokásos tipikus feladatok (lehetőleg az összes) gyakorlása (lásd a témalabor fogalmi definícióját). Ezeket minden hallgatónak önállóan gyakorolnia kell (az összeset!), még ha esetleg csoportban is dolgozik. Ezért általában nem fogadható el, ha egy csapatban valaki csak "dokumentál", és valaki csak "kódol". Hangsúlybeli, aránybeli különbségek (akár jelentősek is) persze lehetnek a csapattagok között, de mindenkinek minden tevékenységfajtával foglalkoznia kell valamennyit. Adott esetben a tárgyfelelős előírásai szerint a csapattagok készíthetnek (részben) közös írásbeli és/vagy szóbeli beszámolókat, de ezekből minden esetben kideríthetőeknek kell lenni az egyéni csapattagok egyéni részfeladatainak és azok megoldásának.

HOGYAN VÁLASSZAK TÉMÁT?

Böngéssz az aktuális témakiírások között, és válassz 1-2-3 szimpatikus témát.

Feltétlenül beszélj interaktívan a szimpatikus témák konzulenseivel (telefonon, vagy személyesen). Ha szükséges, akkor ehhez kérj személyes találkozót is. Faggasd ki, hogy mit lehet tudni a feladatról!

Ha megegyeztetek, akkor végezd el az adott tárgy adott félév-eleji kötelező adminisztrációs és/vagy programozott mérési feladatait.

Az adminisztrációs feladatok hasonlóak, de az aktuális tárgyfelelős szájaíze szerint vannak kisebb-nagyobb eltérések. Ez ügyben nézd meg:

  • a tantárgy követelményét(!)
  • a tárgy, vagy a tárgyfelelős honlapját, ahol adott esetben fontos, a tárgykövetelményekben nem szereplő hirdetményt találhatsz. Ezeket a hirdetményeket a tárgyfelelősök tudottnak veszik!

Miután elvégezted a kötelező év eleji feladatokat, tennivalókat kezdj el dolgozni a konzulenseddel egyeztetett feladaton, a vele egyeztetett tempóban.

MIRE FIGYELJEK TÉMAVÁLASZTÁSKOR?

A téma legyen perspektivikus, azaz több féléven keresztül művelhető! Ideális esetben legyen diplomatervezésig vihető! Faggasd ki a konzulenst a munka jellegéről! Mondjuk az "Ismerkedés az internet világával" egysoros témacím rejthet akár a sorbanállási elméletre alapozó matematikai jellegű feladatot is! Erre ne a félév során kelljen rájönnöd.

Ha a diploma után szeretnél esetleg doktori képzésben részt venni, akkor a sikeres felvételihez majdan publikációs pontok is kellenek. Ezt legegyszerűbben I-II-III. helyezést elérő TDK dolgozatokkal lehet elérni. Ehhez hasznos olyan témát keresni, amiből TDK-zni lehet.