TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Villamosmérnöki és Informatikai Kar

  • Az európai gazdaság legfontosabb kihívásai az energetika és a versenyképesség témaköréhez kapcsolódnak. A kihívások mindkét területen a rendszerek dinamikus integrálásával függenek össze. Az energiatermelõk és fogyasztók, a gépek és rendszerek együttmûködésének kérdései a kooperatív automatizálás témaköréhez kapcsolódnak. A kooperatív automatizálási rendszerek önálló automatizálási alrendszerek elosztott összefüggõ hálózatával hozhatók létre. A szolgáltatás orientált architektúrák (SoA) és a tárgyak Internete (IoT), mint technológiai területek legújabb eredményei és mintái teszik lehetõvé a kooperatív automatizálási koncepciót. Az Arrowhead egy olyan nemzetközi projekt, amely ezen kihívásokra próbál proaktívan adni mûködõ válaszokat. A témát választó hallgató feladata az Arrowhead keretrendszer megismerése és központi elemeinek továbbfejlesztése.
    Témavezető: Dr. Varga Pál
  • A svájci CERN részecskegyosítóban petabytenyi adat keletkezik, amit több egyetemre és kutatóközponthoz el kell jutattatni. Ez a világ legnagyobb akadémiai hálózatán keresztül történik. E hálózat működéséről az elmúlt 27 évben rengeteg adat áll rendelkezésünkre. A hallgató a félév során ezen adatokat bányászná, és olyan kérdésekre keresné a választ mint példul, hogy milyen tipusú eszközhibák okoztak nagy károkat. A téma az Ericssonnal és a Berkeley Lab-bal közös együttműködés keretében történne, amely keretében kíváló nemzetközi kutatókkal dolgoznánk együtt. A téma alkalmas TDK-hoz.
    Témavezető: Dr. Tapolcai János
  • A konvolúciós neuronhálózatok rágóta vezetõ szerepet játszanak az összetett képi felismerési feladatokban. Ilyen hálózatokat egyre inkább használnak hangok felismerésére, azonosítására is. A mélytanulás révén az emberi szem (és fül) számára észreveheteten összefüggések megtanulására is képesek, miközben a beszédfelismerésben "state-of-the-art" szintet jelentõ visszacsatolt neuronhálókhoz képest kevesebb erõforrással is beérik. A hallgató feladata a témában való elmélyedés és elõrelépés, magyar nyelvû, felhasználás orientált rendszer kidolgozása.
    Témavezető: Dr. Mihajlik Péter
  • A transzport hálózatok megbízhatósága a felhasználók által generált egyre nagyobb adatmennyiség miatt központi szerepet fog betölteni a jövő kommunikációs hálózataiban. A labor célja, hogy a hallgató megismerkedjen a legfontosabb hálózat megbízhatósági problémákkal és megoldásokkal, elsajátítsa a legfontosabb technikákat. A hálózatokkal kapcsolatos általános modellezési ismeretek megszerzése után a hallgatónak lehetőség van munkáját több féléven át folytatni érdeklődésének megfelelően az alábbi területek valamelyikén: 1) Megbízhatósági módszerek továbbgondolása, saját megbízhatósági módszer kidolgozása: A munkához szükséges irodalmat és elméleti hátteret biztosítjuk. 2) Létező módszerek képességeinek bővítése, szimulációs vizsgálata: A fő feladat megismerkedni a megbízható hálózatok vizsgálatára készített C++ szimulátorral, elsajátítani a hálózatok modellezésére használt függvények használatát, illetve ezek alapján a létező megbízhatósági módszerek módosítása. 3) Mérések kidolgozása és implementálása OpenFlow segítségével: A fő feladat a megismert megbízhatósági módszerek megvalósíthatóságának elemzése. Az OpenFlow implementációhoz szükséges mérési eszközök és példa implementációk a hallgató rendelkezésére állnak, melyeket felhasználhat munkája során. Az 1)-3) feladat közül bármelyik kiválóan alkalmas TDK dolgozat készítésére, a hallgató igénye szerint támogatjuk a több féléves munka ilyen formában való kicsatolását is.
    Témavezető: Pašić Alija
  • A helymeghatározás életünknek mindennapi részévé vált. A mûholdak, celluralis hálozatok és a wifinek köszönhetõen egyre pontosabban tudják meghatározni mobil eszközeink a tartozkodási helyüket kültérben. A beltéri poziciónálásnál viszont még gyerekcipõben jár. Erre mgoldás lehet a Beacon technológia, amely Bluetooth alacsony frekvencian küld jelet egy területen belül. A jelerõség alapján meter pontossaggal kaphatjuk meg a helyünket. Az önálló laboratórium keretein belül lehetõség nyílik ezeket az eszközöket kipróbálni, méréseket végezni, pontosságukat tovább javítani.
    Témavezető: Dr. Tapolcai János

TIPPEK AZ ÖNÁLLÓ LABOR (ÉS SZAKDOLGOZAT, DIPLOMATERVEZÉS) TANTÁRGYAKHOZ

A lényege: A hallgató az év elején választ egy témát és vele egy egyéni konzulenst. Év közben egyéni munkarendben dolgozik (esetleg több labortárssal közösen), majd az év végén a tárgyfelelősnek írásban(elektronikusan beadva) és szóban (vetített képekkel) beszámol. (Vesd össze az ún. "szakirány labor" fogalmával: adott időpontban bemégy a laborba, ahol adott mérési utasítás alapján kell egy adott feladot "lemérned").

A tanszéken a témalabor tevékenység többféle tárgy keretében zajlik a résztvevők hallgatók szakjának (vill, infó), képzésének (BSc, MSc, ötéves), évfolyamának és szakirányának/ágazatának függvényében. A különféle tárgyak történeti és egyéb okokból más-más nevet viselnek, formailag más és más tárgyadatlapot, tárgykövetelményt tartalmaznak, történeti és terhelés megosztási okokból részben más és más a tárgyfelelős oktatójuk, de ettől függetlenül a tárgyak tematikája, követelmény rendszere harmonizált, lényegileg azonos.

A témalabor tárgyak tematikai célja a mérnöki életben szokásos tipikus feladatok (lehetőleg az összes!) gyakorlása:

  • A feladat specifikációjának részletes megértése, kidolgozása
  • A szakmában, vagy a szakirodalomban az adott feladattípusra esetlegesen ismert megoldási lehetőségek felkutatása, bemutatása, elemzése.
  • Az előző pont alapján a megoldás megtervezése, ideértve a helyes megvalósítás ellenőrzésének módját is (teszt tervek)
  • A megoldás megvalósítása, elkészítése
  • A megoldás ellenőrzése, értékelő elemzése

A fenti séma nagyon sokféle feladatra alkalmazható, legyen az hardver, vagy szoftver.

MITŐL ÖNÁLLÓ A TÉMALABOR/ÖNÁLLÓLABOR?

Ha a konzulens ezt lehetővé teszi, akkor lehet csapatban dolgozni, de néhány dologra oda kell figyelni: A témalabor tárgyak tematikai célja a mérnöki életben szokásos tipikus feladatok (lehetőleg az összes) gyakorlása (lásd a témalabor fogalmi definícióját). Ezeket minden hallgatónak önállóan gyakorolnia kell (az összeset!), még ha esetleg csoportban is dolgozik. Ezért általában nem fogadható el, ha egy csapatban valaki csak "dokumentál", és valaki csak "kódol". Hangsúlybeli, aránybeli különbségek (akár jelentősek is) persze lehetnek a csapattagok között, de mindenkinek minden tevékenységfajtával foglalkoznia kell valamennyit. Adott esetben a tárgyfelelős előírásai szerint a csapattagok készíthetnek (részben) közös írásbeli és/vagy szóbeli beszámolókat, de ezekből minden esetben kideríthetőeknek kell lenni az egyéni csapattagok egyéni részfeladatainak és azok megoldásának.

HOGYAN VÁLASSZAK TÉMÁT?

Böngéssz az aktuális témakiírások között, és válassz 1-2-3 szimpatikus témát.

Feltétlenül beszélj interaktívan a szimpatikus témák konzulenseivel (telefonon, vagy személyesen). Ha szükséges, akkor ehhez kérj személyes találkozót is. Faggasd ki, hogy mit lehet tudni a feladatról!

Ha megegyeztetek, akkor végezd el az adott tárgy adott félév-eleji kötelező adminisztrációs és/vagy programozott mérési feladatait.

Az adminisztrációs feladatok hasonlóak, de az aktuális tárgyfelelős szájaíze szerint vannak kisebb-nagyobb eltérések. Ez ügyben nézd meg:

  • a tantárgy követelményét(!)
  • a tárgy, vagy a tárgyfelelős honlapját, ahol adott esetben fontos, a tárgykövetelményekben nem szereplő hirdetményt találhatsz. Ezeket a hirdetményeket a tárgyfelelősök tudottnak veszik!

Miután elvégezted a kötelező év eleji feladatokat, tennivalókat kezdj el dolgozni a konzulenseddel egyeztetett feladaton, a vele egyeztetett tempóban.

MIRE FIGYELJEK TÉMAVÁLASZTÁSKOR?

A téma legyen perspektivikus, azaz több féléven keresztül művelhető! Ideális esetben legyen diplomatervezésig vihető! Faggasd ki a konzulenst a munka jellegéről! Mondjuk az "Ismerkedés az internet világával" egysoros témacím rejthet akár a sorbanállási elméletre alapozó matematikai jellegű feladatot is! Erre ne a félév során kelljen rájönnöd.

Ha a diploma után szeretnél esetleg doktori képzésben részt venni, akkor a sikeres felvételihez majdan publikációs pontok is kellenek. Ezt legegyszerűbben I-II-III. helyezést elérő TDK dolgozatokkal lehet elérni. Ehhez hasznos olyan témát keresni, amiből TDK-zni lehet.